Hasznos tanácsok
Meg tudná írni nekem, hogy A/B minôség esetén hány % lehet B minôségű? Az A/B minôség európai szabvány szerinti vagy magyar szabvány szerinti, esetleg más?
"Azért vagyok ennyire kíváncsi, mert pl. ma vettem "A" minôségű hajópadlót, amibôl biztosan lesz egy-két kiesô csomó. Szerintem A minôségu termékben nem lehet, ezért szeretném tudni, hogy mit értenek A illetve B minôség
alatt."
A kérdése teljesen életszerű, de a válaszadás nem egyszerű. A faanyagok minőségjelölésére többféle szabványt használnak. Míg korábban a MSZ (magyar szabvány) alapján 1., 2., 3., minőségi osztályokat különböztettünk meg, addig manapság a túlnyomórészt nyugati import miatt egyre inkább a DIN (német) és Önorm (osztrák) betűs (A-B-C) minőségjelölést alkalmazzák. Ezen kívül még elévétve találkozhatunk skandináv, orosz és angolszász jelölésekkel is (csillagok, US, stb...)
Ez az „alkalmazás” azonban ritkán párosul a minőségi kritériumok pontos ismeretével, így az átlagos eladó elfogadja a csomagolásra rajzolt gyári minőségjelölést és a minőségjelölés alatti tartalomhoz alakítja minőségi kritériumokról alkotott véleményét.
Tehát összefoglalva megállapítható, hogy ugyan léteznek definiált minőségi határértékek, de ezek használatában ma Magyarországon teljes a kavalkád és ezek a minőségjelölések sokkal inkább szokványok, melyek cégenként, gyártónként eltérő tartalmat jelölhetnek.
Nagyon jó az észrevétele, hogy a fát látni kell! Optikailag kell eldönteni, hogy amit egy helyen „A” ként kínálnak az Önnek jó –e, és ne lepődjön meg azon sem, ha egy másik kereskedőnél a „B”-ként kínált árut esetleg jobb minőségűnek találja majd.
Ha kívánja az egyes minőségjelölések deffinitív kritériumait átküldöm, de úgy gondolom a fentiek alapján ennek nincs sok jelentősége. Érdekességként még megemlítem, hogy a MSZ 1.0 szigorúbb, mint a DIN A a nedvességtartalom kivételével.
A szabványok felállítása egyébként a fafajok faji jellegzetességei miatt is nagyon nehéz. Például míg a szokásos fenyő hajópadlónál (lucfenyő) ha fekete gyűrűs csomót lát a felületen, az szinte biztos, hogy ki is fog esni és lyuk képződik, addig egy borovi (erdeifenyő), vagy vörösfenyő faanyagnál a fekete szegély gyakoribb jellemző, és szinte soha nem esnek ki később az ilyen csomók a helyükről. Másrészt minél tömöttebb, jobb minőségű egy faanyag szerkezetileg, annál inkább elkerülhetetlen annak vetemedése, görbülete.
A magam besorolása szerint nem használom az A/B kategóriát, de van olyan lambéria ill. hajópadló, amit ilyen besorolással kapunk.